BORRÉGIÓK

Borrégió és borvidék

A borok esetében általában a borvidékeket szokás feltüntetni a palackon, mely a fogyasztók számára tökéletesen behatárolja bor készítésének helyét. Magyarország borkultúráját sokszínűség, eredetiség és egyediség jellemzi. Az ország területén található 6 borrégióban 22 különböző éghajlati, domborzati, talajtani vagy történelmi sajátosságú borvidék fedezhető fel. A Tokaji borvidék történelmi hagyományaiból és különleges természeti adottságaiból adódóan önálló borrégió. A legnagyobb területű borrégió a Duna és a Tisza folyó között elterülő Duna borrégió. A „magyar tenger” körül található borvidékeket a Balaton borrégió foglalja magába. Az Északi-Középhegységben fekvő borvidékek a Felső-Magyarországi borrégiót alkotják. Soprontól Budapest felé utazva a Felső-Pannon borrégiót érintjük, a Dunántúl legdélebbi borvidékeit pedig a Pannon borrégió fogja össze.

Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borstílusok teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokkal és természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik meg, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben. Magyarországot többnyire fehérbor-termelő országként ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok 75 százaléka fehér, viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a szekszárdi, villányi, és az egri borok sikerei miatt. Egyre több kék szőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.

Az országnak ez a része, a Balatontól délre fekvő területek egyértelműen lágyabb savakat és érettebb, kiegyensúlyozottabb kékszőlő-termést jelentenek, mint a Balaton vonalától északra fekvő borvidékek. A fehérborok itt már kevésbé vibrálók, inkább lágyak, szelídek. A régió a nagytestű, vastagabb tannintartalmú vörösborok hazája. Itt azok a fajták is biztonsággal beérnek, amelyek más borvidékeken nem termeszthetők gazdaságosan.

A Duna-Dráva és a Balaton által határolt országrész 7800 hektárnyi területén négy borvidék – a Pécsi, a Szekszárdi, a Villányi és a Tolnai – alkotja a Pannon borrégiót. Jellemző szőlőfajtái a cabernet sauvignon és franc, a merlot, különlegességei a cirfandli és a kadarka.

A terület közel egységes dombvidék, a Mecsekalja és a Villányi-hegység alkotta területen helyezkedik el, melyeken jellemző a sok napsütés és az erőteljes mediterrán mezoklíma. Talaja változatos, a Mecsek mészkőtömbjei éppúgy megtalálhatók, mint a löszös-vályogtalajos részek Villánynál, vagy az agyagos dombvidékek.