BORRÉGIÓK

Borrégió és borvidék

A borok esetében általában a borvidékeket szokás feltüntetni a palackon, mely a fogyasztók számára tökéletesen behatárolja bor készítésének helyét. Magyarország borkultúráját sokszínűség, eredetiség és egyediség jellemzi. Az ország területén található 6 borrégióban 22 különböző éghajlati, domborzati, talajtani vagy történelmi sajátosságú borvidék fedezhető fel. A Tokaji borvidék történelmi hagyományaiból és különleges természeti adottságaiból adódóan önálló borrégió. A legnagyobb területű borrégió a Duna és a Tisza folyó között elterülő Duna borrégió. A „magyar tenger” körül található borvidékeket a Balaton borrégió foglalja magába. Az Északi-Középhegységben fekvő borvidékek a Felső-Magyarországi borrégiót alkotják. Soprontól Budapest felé utazva a Felső-Pannon borrégiót érintjük, a Dunántúl legdélebbi borvidékeit pedig a Pannon borrégió fogja össze.

Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borstílusok teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokkal és természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik meg, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben. Magyarországot többnyire fehérbor-termelő országként ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok 75 százaléka fehér, viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a szekszárdi, villányi, és az egri borok sikerei miatt. Egyre több kék szőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.

A világ első zárt borvidéke Tokaj-Hegyalján alakult ki, az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel tüntette ki. Területe megegyezik a borrégióéval, 5700 hektáron művelnek itt szőlőt. A borvidék jellegzetes, ikonikus fajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály.

Tokaj és a környező 26 település alkotja a borrégiót, melynek természetes határai a Sátor-hegy, a Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog. Számos egyedisége miatt sorolhatjuk külön borrégióba, mint például az aszúsodást elősegítő lokális klímája miatt, melyet a Zemplén védettségének és a folyók nyomán kialakuló vizes-mocsaras területeknek köszönhet. Rendkívül változatos, vulkanikus eredetű kőzeten helyezkednek el a dűlők mintegy 100–300 méteres tengerszint feletti magasságban